�LETRAJZ

Teljes neve: Alan Sidney Patrick Rickman

Sz�letett:     Egyes�lt Kir�lys�gban, Londonban

                    1946. febru�r 21-�n

�desanyja:   Margaret Doreen Rose

�desapja:    Bernard Rickman  /1954- ben meghalt r�kban/

                    - fest�, dekor�tor –

Testv�rei:    David Bernard John /1945

                    - grafikus tervez�, c�gn�l dolgozik-

                    Michael Keith  /1947/

                    - profi teniszez�-

                    Scheila /1950/

Alan welsi �s �r sz�l�k m�sodik gyermekek�nt sz�letett. Apja nyolc�ves kor�ban meghalt; majd anyja m�g egyszer f�rjhez ment, hab�r h�zass�ga csak h�rom �vig tartott.

Els� remekel�se a sz�npadon t�rt�nt 1951. december 12-�n, egy anyuk�knak rendezett kar�csonyi m�soron. / The Story of Christmas/

1957-ben a hammersmithi „Latymer Upper”-ben �szt�nd�jat nyert, �s innent�l kezdett komolyan foglallkozni a sz�n�szettel. A „Gild Drama Club”-ban – az iskola sz�nj�tsz� klubj�ban – fell�pett, �s itt fedezt�k fel tehets�g�t. Majd kritik�t �rtak r�la, ett�l kezdve paranoi�s lett a kritik�kt�l.

Az itteni iskol�ban – „Latymer Upper” – Colin Turner t�lt�tte be Alan sz�m�ra az apa szerepet. Mentora lett, �s az �vek sor�n soros bar�ts�g alakult ki k�z�tt�k. Colin Turner ugyanakkor ker�lt az iskol�ba, mint �, �s az iskola angol tan�ra lett az elk�vetkez� 33 �vben. V�gig figyelemmel k�vette Alan karrierj�t. 1990. janu�rj�ban Colin Turner elhunyt egy balesetben, amely nagyon megviselte a sz�n�szt.

A lathymeri �retts�gi ut�n Alan nem tudta eld�nteni, hogy tervez� vagy sz�n�sz legyen. V�g�l tervez�i p�ly�n d�nt�tt, �s „Chelsea College Art”-ra ment tanulni. Itt tal�lkoztott �lete p�rj�val: Rima Hortonnal. Majd egy�tt be�rakoztak egy nyugat londoni amat�r sz�nj�tsz� csoportba: a „Brook Green Players”-be. Itt megint ny�lv�noss�g el� ker�lt, az �js�gokban pedig tehets�g�r�l �rtak. De azt�n m�gis tervez�k�nt diplom�zott 1968-ban.

Sok helyen dolgozott, �s bar�taival megalap�totta a „Graphiti” c�get. Azonban a sz�n�szetet nem tudta kiverni a fej�b�l, �gy v�g�l folytatta a sz�nj�tsz�st Rima Hortonnal a „Court Drama Group”-ban.

A „Royal Academy of Dramatic Art”-t�l 25 �vesen kapott egy levelet, melyben felk�rt�k, hogy tanuljon n�luk. Az �let�ben nagy fordul�pontott jeletett, ami v�g�l meghat�rozta �let�t: �s a sz�n�szi p�lya mellett d�nt�tt.

1978-ban a BBC �ltal �jra feldolgozott R�me� �s J�li�ban megkapta Tybalt szerep�t – ez volt els� telev�zi�s alak�t�sa. Viszont val�j�ban t�v�s karierrje 1979-ben kezd�d�tt, mikor megkapta Vidal szerep�t a „�mile Zola – Ther�s Rasquin” m�ve alapj�n feldolgozott sorozatban.

Sok kisebb t�v�s szerepl�s ut�n szerepet kapott a „Die Hard”-ban. Innent�l kezdve szinte mindig gonoszt alak�tott, persze voltak filmek /Dogma �rtelem �s �rzelem, Galaxy Quest, F�jd sz�razra, �des!/ melyekben „j� fi�t” j�tszott. Ezekben a filmsikerekben val� szerepl�se bizony�tja, hogy milyen sokoldal�, �s egyszer�en nem lehet beskatuly�zni egy szerepbe sem. Rendez�k�nt �s �r�k�nt is remekelt a „T�li vend�g” c. filmmel. A h�res �r�n� J. K. Rowling pedig saj�t maga k�rte fel Alant Perselus Piton professzor szerep�re a Harry Potterben.

Mindezek mellett az ut�bbi id�ben a sz�npadon is l�thattuk a „Private Lives”-ban 2001-ben, melyet a tengert�lon is bemutattak, �s hatalmas sikert aratott.

Hab�r m�r kor�ban el�rte a kerek sz�mot, a 60. �v�t, m�g mindig filmet forgat / Perfume: The Story of a Murderer, Nobel Son, Harry Potter �s a F�nix Rendje/, �s jelenleg is az egyik legh�resebb brit sz�n�szk�nt tartj�k sz�mon.